Array
(
)
Magyar Nőorvos Társaság
Array
(
[id] => 15647
[label] => article
[type] => text
[url] => beszamolo-a-magyar-noorvos-tarsasag-cervixpathologiai-szekcio-xxii-tudomanyos-es-tovabbkepzo-uleserol-mnl
[external_url] =>
[title] => Beszámoló a Magyar Nőorvos Társaság Cervixpathológiai Szekció XXII. Tudományos és Továbbképző Üléséről
[lead] =>
[content] =>
Hagyományainkhoz híven 2017. március 24-25.-én Hajdúszoboszlón interdiszciplináris fórumot igyekeztünk biztosítani, a továbbképzés feladatait is felvállalva a nőgyógyászati onkológia legújabb eredményeinek bemutatására, különös tekintettel olyan aktuális problémák megvitatására, mint a nőgyógyászati daganatok primer és szekunder prevenciója jelenlegi helyzete és megújításának lehetőségei.
A témakört bevezető „A méhnyakszűrés módszertanának fejlődése – triage” című előadásában prof. dr. Hernádi Zoltán a Magyar Nőorvos Társaság Cervixpathologiai Szekció elnöke (DE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Nőgyógyászati Onkológia Tanszék) kifejtette, hogy a méhnyakszűrés megújítása, továbbfejlesztése mindenekelőtt a módszer szenzitivitásának javítását kell, hogy megcélozza. Ennek legkézenfekvőbb lehetősége a citológiai vizsgálatnál magasabb szenzitivitású HPV-teszt alkalmazásával a szűrés első vonalában a kórokozó hrHPV-t megcélozni. Ennek két fokozata lehet az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, a ko-tesztként való alkalmazás és primer HPV-szűrés. A szakma hazánkban is követi ezeket a szűrési stratégában bekövetkezett nemzetközi változásokat, amit Koiss Róbert főorvos „Új méhnyakszűrési eljárásrend Magyarországon” című előadása tükrözött. A bemutatott szűrési protokolltervezet mögött jelenleg a két érintett szakmai szervezet – Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság, Magyar Nőorvos Társaság Cervixpathológiai Szekció – konszenzusa áll, de körvonalazódik a szélesebb körű konszenzus is.
A méhnyakszűrés megújításának nem kisebb kihívása a szűrés specificitásának növelése – az „ál pozitív” szűrési eredmények minimalizálására való törekvés. A paraméter javításában az újabb triage-módszerek alkalmazása jelent előre lépést. Ezek biztosítják a pozitív szűrési eredmények súlyossági fokozatuk szerinti szétválasztását. Különösen jelentős feladat ez a bizonytalan ASCUS szűrési kategóriában. Ezen a téren új módszerekről is beszámolhattunk, a HPV-tesztek által nyújtott lehetőségek mellett, a LuViva in vivó multimodális spektroszkópiáról, amely bizonyos értelemben a kolposzkópia továbbfejlesztésének is tekinthetünk. A témában két külföldi előadót is meghallgathattunk. Ass. Prof. Khachaturyan Armine Robertovna Szentpétervárról saját kedvező tapasztalatairól számolt be míg Ms. Melissa SUFKA a Guided Therapeutics, Inc. Georgia/USA szakértője a LuViva készüléket és annak használatát mutatta be.
A szűrés hatékonyságának jelenleg is szűk keresztmetszete az alacsony részvételi arány. Ennek javításában hatékonynak bizonyult a védőnői közreműködés egyre határozottabb megjelenése a szűrésre való mozgósításban és a kenetvételben. Odor Andrea országos vezető védőnő „A védőnői méhnyakszűrés országos bevezetésének egyéves tapasztalatai” című előadása átfogó képet nyújtott, míg Tóth Katalin védőnő Bükkszentkereszten és Répáshután szerzett tapasztalatairól számolt be.
Több előadás is beszámolt a citológiai alapú méhnyakszűrés tapasztalatairól. Veleczki Zsuzsanna (VEL Citolabor, Budapest) „A zseniális Papanicolau” című előadásában a hagyományok tisztelete mellett a citológusok képzésének és elismerésének fontosságát hangsúlyozta. Dr. Bubnó Orsolya (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Józsa András Kórház, Szülészeti Nőgyógyászati Osztály) „A citológiai vizsgálatok diagnosztikai értéke a méhnyakrák vonatkozásában” című előadása tükrözte munkahelyének korszerű szemléletét a méhnyakszűréssel kapcsolatos kérdésekben. Ugyanez mondható el Pálné dr. Pór Ágnes (Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztály) „Új lehetőségek a méhnyakszűrés hatékonyságának növelésére”, címmel elhangzott előadásáról, amely magas szakmai színvonalon számolt be a citológiai triage lehetőségeiről különös hangsúllyal említve a citokémiai vizsgálatokat.
A HPV kapcsolt triage hazai fejlesztésű új lehetőségét ismertette „POU4F3, mint egy új biomarker a hrHPV-pozitív nők méhnyakrák kockázatának meghatározására: CONFIDENCE HPVTM és CONFIDENCE MarkerTM tesztek teljesítőképesség vizsgálatai a TRACE multicentrikus klinikai vizsgálatban (n>6000) Magyarországon” című előadásában Benczik Márta (NEUMANN Diagnostics Kft. Budapest, Cellcall Kft., Budapest, SYNLAB Hungary Kft. Genoid Molekuláris Diagnosztikai Laboratóriuma, Budapest).
Úgy gondoltuk, hogy programunkban szükségszerűen meg kell jelennie a molekuláris onkológia aspektusának is. „Molekuláris gineko-onkológia” címmel dr. Nagy Bence (Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Patológiai Intézet) foglalta össze az új diagnosztikai és terápiás lehetőségeket nyújtó legújabb fejlesztéseket. Izgalmas csatlakozó téma, amelyet dr. Stefanovics Ágnes munkacsoportjának előadása fogalmazott meg címében „MikroRNS-ek, a jövő biomarkerei?”(PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, PTE ÁOK Sportmedicina Tanszék).
A HPV-vakcináció területén is jelentős a fejlődés. A ma már 9 típussal szemben védelmet biztosító HPV-vakcina korában is aktuális annak a kérdésnek feltétele, hogy mit ajánljon ma a nőgyógyász – kettő, négy vagy kilenc komponenst hordozó vakcinát? Ezért volt szerencsés, hogy egymást követően hangzott el két előadás a bivalens és a multivalens – négy- és kilenckomponensű – vakcináció tapasztalatait taglalandó. Dr. Derzbach László (GSK orvos tanácsadó) „Méhnyakrák megelőzés Cervarix védőoltással” című előadása a vakcina bemutatása mellett beszámolt arról is, hogy a bivalens vakcinával végzett, iskolai HPV-vakcináció hazánkban sikeresnek bizonyult, nemzetközi mértékben is jelentős részvételi aránnyal zajlik.
Aktuálissá teszi a vakcinációhoz kapcsolódó téma tárgyalását az is, hogy jóllehet a vakcinációk döntő többségét ma már a szervezett, ingyenes vakcináció keretében iskolaorvosok és gyermekorvosok végzik az oltottak vagy szüleik kapcsolódó kérdéseikkel, problémáikkal döntően nőgyógyászokhoz fordulnak.
Prof. dr. Hernádi Zoltán „A HPV-vakcináció kihívásai és azok kezelése” a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat tartalmazta. Gyakori kérdés a védelem foka, kiterjedtsége. A vonatkozó tájékoztatás mindig magába kell, hogy foglalja annak ismertetését, hogy a méhnyakrákos szövetminták mintegy 1/3-ában (29,3%) a HPV 16/18 típusoktól eltérő HPV-típusok azonosíthatók. Ennek a kihívásnak a vakcinált típusok számának növelésével lehet megfelelni, aminek jegyében kerültek kifejlesztésre a négy és kilenc típussal szemben védő vakcinák. Kapcsolódó előadásában dr. Teremi Ferenc (Százhalom Egészségügyi Központ, Százhalombatta) a méhnyakrák primer prevenciójában alkalmazott vakcina szerepét taglalta az egyéb HPV-függő malignomák megelőzésében.
A méhnyakrák primer és szekunder prevenciója kérdésein túl már a terápia területét érintette. Dr. Cziáky Tamás és munkatársainak előadása (B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc Szülészeti Nőgyógyászati Osztály) „Tizenegy év (2006–2016) alatt osztályunkon végzett konizációk (1480 műtét) műtéti indikációinak és szövettani leleteinek összefüggései, különös tekintettel a HR-HPV-infekció szerepére”.
A prof. dr. Póka Róbert (DE ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Nőgyógyászati Onkológia Tanszék) által vezetett munkacsoport eredményeit dr. Krasznai Zoárd Tibor mutatatta be a „Fertilitás megtartó műtét feltételei korai méhnyakrákban” címmel elhangzott előadásban. A témát széles körű irodalmi áttekintésben prezentálta dr. Sápy Tamás (DE ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet) „Fertilitás-megtartás lehetőségei fiatal onkológiai betegeknél” című előadása.
A méhnyakrák sebészeti kezelésében a radikalitás és a szövetkímélő szemlélet közötti egyensúly megtalálást segíti az intraoperatív staging, kijelölve a lymphadenectomia szükséges kiterjesztését. Az ezen a téren szerzett tapasztalatokról számolt be a pécsi munkacsoport eredményeit és kialakított álláspontját ismertetve dr. Bárdos Nikoletta (PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, PTE KK Patológiai Intézet, PTE KK Nukleáris Medicina Intézet) „Az őrszem nyirokcsomó-jelölés során szerzett tapasztalataink méhnyak-tumoros betegeink kezelése során” címmel elhangzott előadásban.
Az onkológiai osztályok feladata az onkoterápia esetleges szövődményeinek ellátása, de a problémakörrel találkozhatnak az ellátás bármely szintjén dolgozó munkatársaink. Dr. Kozma Bence (DE ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Nőgyógyászati Onkológia Tanszék) „A méhnyakrák kezelése során fellépő uroginekológiai komplikációk és azok kezelési lehetőségei” című előadása ezt a témakört tekintette át. Az előadás társszerzője a téma nemzetközi hírű szakértője a Ful Bright ösztöndíjjal klinikánkon tartózkodó Peter Takacs, MD, PhD, MBA professzor volt (Division of Female Pelvic Medicine and Reconstructive Surgery (Urogynecology), Vice Chairman of Gynecologic ServicesEastern Virginia Medical School – EVMS Urogynecology).
Az elmúlt évtized során a Cervixpatológiai Szekció a Magyar Nőorvos Társaság onkológiai szekciójává vált. Ennek szellemében kerültek napirendre a méhnyakrákon túl egyéb nőgyógyászati daganatok terápiájának kérdései is. Dr. Krasznai Zoárd Tibor (DE ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Nőgyógyászati Onkológia Tanszék ) „A primer citoreduktív műtét jelentősége a petefészekrákos betegek progressziómentes túlélésében” című előadása a petefészekrák sebészeti kezelését, prof. dr. Hernádi Zoltán „A petefészekrák kemoterápiás szekvenciája különös tekintettel a molekulárisan célzott kezelésre” című előadása a petefészekrák hosszú távú gyógyszeres kezelési stratégiáját mutatta be.
A kongresszus szakmai hátterét és szervezését a Magyar Nőorvos Társaság Cervixpathológiai Szekciója biztosította prof. dr. Hernádi Zoltán a Cervixpathológiai Szekció elnöke irányításával, a helyi előkészítő munkát a vezetőség tagja dr. Kiss Miklós főorvos segítette. A New Instant Kongresszusi Iroda végezte a technikai lebonyolítást, előző rendezvényeinkhez hasonlóan immár nyolcadik alkalommal.
[percent] => 0
[featured_allowance] => n
[site_id] => 0
[create_date] => 2017-05-10 12:39:12
[appear_date] => 2017-05-10
[date_invisible] => y
[modify_date] => 2017-05-10 12:43:57
[active] => y
[deleted] => n
[subtitle] =>
[press_id] => 898
[bibliography] =>
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.
Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.
Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.
Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).
Kedves Látogatónk!
Üdvözöljük Önt az OLO.hu portálrendszerbe tartozó mnt.olo.hu oldalon.
Array
(
[id] => 5055
[label] => text
[type] => text
[url] => /belepes-info
[external_url] =>
[title] => OLO Belépés info
[lead] =>
[content] =>
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben Önnek már van az OLO.hu rendszerébe tartozó bármely másik oldalon felhasználóneve és jelszava, akkor nem szükséges ismételten regisztrálnia, hanem ezekkel az adatokkal be tud lépni erre az oldalra is.
Kérjük, tekintse meg, mely oldalak tartoznak rendszerünkbe:
Szakmai oldalak
Társasági oldalak
Ha technikai segítségre van szüksége a regisztrációhoz, kérjük, keressen bennünket az alábbi telefonszámon:
Központi mobiltelefonszám:
+36-30-327-4143
Kellemes és hasznos böngészést kívánunk!
Az OLO.hu szerkesztősége
[percent] => 0
[featured_allowance] => n
[site_id] => 0
[create_date] => 2011-03-11 09:49:44
[appear_date] =>
[date_invisible] => n
[modify_date] => 2024-02-07 10:57:23
[active] => y
[deleted] => n
[subtitle] =>
[press_id] => 0
[bibliography] =>
[label_based_ads] => n
[visibility] => public
[rate] => 0
[rate_count] => 0
[read_count] => 2
[user_id] => 0
[video] =>
[supervisor] => n
[disable_comment] => n
[balos] =>
[pagenum] =>
[related_credits] => Array
(
)
[token] => 46a2ea7a6b929e99f193dc2489ef65b95008547d13512b005d89b168f636c18d
)
Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben Önnek már van az OLO.hu rendszerébe tartozó bármely másik oldalon felhasználóneve és jelszava, akkor nem szükséges ismételten regisztrálnia, hanem ezekkel az adatokkal be tud lépni erre az oldalra is.
Kérjük, tekintse meg, mely oldalak tartoznak rendszerünkbe:
Szakmai oldalak
Társasági oldalak
Ha technikai segítségre van szüksége a regisztrációhoz, kérjük, keressen bennünket az alábbi telefonszámon:
.jpg "ESMO Breast Cancer 2025")
.jpg "ESMO Gynaecological Cancer 2025")