A laktációs emlőgyulladás gyakori, leggyakrabban gyermekágyi időszakban előforduló, a laktáló emlőszövet gyulladásával járó kórállapot. Kialakulásának hátterében az anyatej mikrobiom változásai állnak. A folyamat a tejutak szűkületével kezdődik, amely következményes tejpangáshoz vezethet. Ez a folyamat felülfertőződhet, ami enyhe vagy közepes lefolyású betegséget okoz. A klinikai megjelenési formák ...

Célkitűzés: Tanulmányunkban arra szerettünk volna választ kapni, hogy van-e összefüggés a terhesek parodontális vizsgálatkor jegyzett terhességi kora és a vizsgálat során észlelt szondázási vérzések gyakorisága között, és ennek milyen kapcsolata van a szüléskori terhességi korral, valamint az újszülöttkori testsúllyal.
Anyag és módszer: Az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján együttműködve az ...

A terhességi intrahepatikus cholestasis (ICP) egy terhességspecifikus májbetegség, amely Európában a várandósok megközelítőleg 1%-át érinti. Az ICP patofiziológiája összetett és a mai napig sem, nem teljesen ismert. A viszketés és az emelkedett szérum össz-epesavszint (éhgyomri: > 10 µmol/l vagy posztpandriális: > 14 µmol/l) együttes jelenléte segít a diagnózis felállításában. Az anyai prognózis ...

A hüvelyi mikrobiom legmeghatározóbb törzse – etnikai sajátosságoktól függően – a lactobacillus. Megközelítőleg 250 egyéb baktériumfaj játszik még szerepet a normál hüvelyflóra kialakításában. Ennek a vaginalis ökoszisztémának a működését, illetve zavarait még nem teljesen tisztázták, annyi bizonyos, hogy a homeosztázis megbomlásával dysbiosis, infekció jöhet létre. A hüvelyflóra minden nő sajátja, ...

Célkitűzés: Magzati korban felismert nemi kromoszóma-triszómiák típusának és a várandósság kimenetelének elemzése.
Anyag és módszer: 2003–2015 között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján szülések és terhességmegszakítások kerültek elemzésre az alábbi szempontokat vizsgálva: milyen arányban történt terhességmegszakítás magzati citogenetikai vizsgálattal igazolt ...