Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.
A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából
Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.
A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája
Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.
Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata
Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).
A humán terhességben az embrió intrauterin felismerése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magzat fejlődése megfelelő támogatást kapjon a terhesség során. Transzkripcionálisan jelentős különbség van a terhes és ciklikusan menzeszelő méh között. A magzat jelenlétére reagálva ezek a különbségek magukban foglalják a transzportban, a gyulladásban és az anyagcsere-aktivitásban részt vevő gének aktiválását....
Az élővilág fennmaradásában, fejlődésében és az állandóan változó környezethez való alkalmazkodásában alapvető szerepe van a fajfenntartásnak, vagyis a szaporodásnak. A reprodukció folyamatait mind a külső mind a szervezeten belüli tényezők befolyásolják, amelyek jól megismerhetők egyes emlős fajok kutatási eredményeiből, tanulmányaiból. Ezek a környezeti és élettani körülmények meghatározhatják a ...
A DiGeorge-szindróma a leggyakoribb humán deléciós szindróma, amely előfordulási gyakorisága kb. 1:4000-hez. A multiszisztémás kórkép változatos tünetekkel jellemezhető, leggyakrabban veleszületett szívfejlődési rendellenességgel, immunhiánnyal, velokardiofaciális eltérésekkel, arc dysmorphiával, szomatomentális elmaradással, tanulási nehézséggel és viselkedési zavarokkal társul. A betegség oka a 22-es ...
A lipid- és a cukoranyagcserében zavart okozó elhízás az utóbbi időben az orvosi tevékenység egyik központi kérdése lett. Veszélyes az egészségre, továbbá káros hatása van a szaporodási működésekre, miután inzulinrezisztenciát/hyperinsulinaemiát okoz, különösen policisztás ováriummal (PCO) rendelkező nőkben. Fontos a PCO-s betegek számára ezen kóros hatások megelőzése azáltal, hogy törekedjenek ...
A császármetszések aránya világszerte emelkedik, és sok fejlett ország betegellátó centrumában, mint hazánkban is meghaladja a szülések 30-50%-át, és ez az arány a későbbiek során még csak növekedni fog. Az elmúlt közel 22 évben a hüvelyi szülések (per vias naturales) gyakorlata nagymértékben megváltozott. Sok ajánlás és eljárási, módszertani változtatás történt annak érdekében, hogy hüvelyi ...