Célkitűzés: Kutatásunk során a várandósság alatti és szülés utáni hangulati zavar kialakulásához hozzájáruló szociodemográfiai tényezőket vizsgáltuk és a négy éven át tartó adatgyűjtés eredményeit mutatjuk be.
Anyag és módszerek: Vizsgálatunkban a Szeged és vonzáskörzetében lévő védőnői hálózaton keresztül elérhető gravidákat és 6 héttel a szülésük után lévő nőket (N=5706) kérdeztünk meg....

Összefoglaló szakirodalmi tanulmányunk célja, hogy áttekintsük azokat a nemzetközi szinten elérhető empirikus kutatási eredményeket, amelyek hozzásegíthetik a hazai kutatókat és szakembereket ahhoz, hogy megértésék a termékenységgel összefüggő pszichés hatásoknak milyen szexuális vonatkozásai vannak, hangsúlyt fektetve a reprodukciós kezelések során fellépő női és férfi szexuális funkciózavarokra.
Egyre ...

A meddőségi kezelések mind testileg, mind érzelmileg kimerítőek a résztvevők számára. A kezelésben résztvevők körében emelkedettebb szorongás- és depresszióértékek mérhetőek. Számos pszichológiai módszer ismert, amelyet hatékonyan alkalmaznak a distressz csökkentésére, a hangulati állapot javulása és a sikeres teherbeesés elérése céljából. Tanulmányunk célja olyan vizsgálatok áttekintése, amelyekből ...

Az újonnan megjelenő koronavírus-járvány számos közvetlen és közvetett stresszforrást okozott a várandós populáció számára. A környezeti disztális stresszorok, és az izoláció, távolságtartás, telemedicinális ellátásra való áttérés és a fertőzéstől való félelem proximális stresszorok rizikótényezőként jelentek meg az ante- és posztpartum időszakban a mater mentális egészségére nézve. ...

Célkitűzés: A várandósság során, illetve a szülést követően előforduló hangulati zavarok összefüggéseinek vizsgálata egyes demográfiai tényezőkkel, valamint az egészségmagatartás egyes dimenzióival. A társas támogatás, a párkapcsolattal és az élettel való elégedettség, valamint az énhatékonyság összefüggéseinek vizsgálata az ante- és posztnatális depresszió előfordulásával. Választ kerestünk arra a ...