Magyar Nőorvosok Lapja
Keresés eredménye
Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata. Az áttekintő tanulmány szerzői ismertetik a menopauza ...
A túlsúlyosság és a meddőség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 1 milliárd túlsúlyos és több mint 300 millió elhízott ember él a Földön napjainkban. Ezek a számadatok – várhatóan – növekedni fognak az elkövetkező években. Az American Medical Assotiation az obesitast betegséggé nyilvánította 2013-ban. A túlsúlyosságnak és az elhízottságnak több fokozatát különböztetik meg a testtömegindex (BMI) alapján: az 1. ...
A polycystás petefészek-szindróma hatásai az agyra középkorú nőkben
A referátum két – 2021-ben és 2024-ben – közölt tanulmány alapján készült. Az elmúlt évtizedekben, a polycystás petefészek-szindrómával (PCOS) foglalkozó közlemények elsősorban a tünetegyüttesre jellemző meddőség kezelésével, és a szív-ér rendszeri kockázatok csökkentésével foglalkoztak. Napjainkig kevés számú tanulmány készült, amely a kognitív működéseket vizsgálta a kórképben szenvedőkben. Az ...
Endokrin diszruptorok és az emlő: hatásaik az élet korai szakaszában és annak későbbi időszakában előforduló betegségben
Az elmúlt egy-két évtizedben közölt statisztikai adatok szerint, az emlőrák minden 8., az Egyesült Államokban élő nőben kialakulhat élete során. Szintén az USA-ból származó adatok szerint, férfiakban az előfordulási gyakorisága 1% körül van. A veleszületett – genetikai – tényezők 5-27%-ban felelősek az emlőkarcinóma kialakulásáért, a fennmaradó 70-95% hátterében – a jelenlegi tudásunk szerint –, ...
A női emlő endokrinológiája
A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...
A humán here: ösztrogén és az öregedési kilátások
Az összefoglaló tanulmány, döntő mértékben egérkísérleti modelleken, és humán klinikai vizsgálatokkal szerzett eredményeken alapul. A legfontosabb megállapításai a következőek:
- A tesztoszteron az aromatáz enzim aktivitása következtében ösztrogénekké alakul át, a keletkező 17β-ösztradiol a nemi érés egyik fő hormonja,
- az 5α-reduktáz hatására a tesztoszteronból dihidrotesztoszteron keletkezik, amely...
Férfi infertilitás hormonális kezelése
A szerzők – egy könyvfejezet formájában elkészített – tanulmányukban, átfogó módon tárgyalják a férfi infertilitást és annak kezelési lehetőségeit, részletesen ismertetve a tünetegyüttes élettani vonatkozásait, kórélettani hátterét, kivizsgálásának a menetét, és a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszeres kezelési módjait.
Forrás: Alaa Hamada, Deepinder Goyal, Ashok Agarwal. Hormonal Management of...
Premenstruációs rendellenességek, a menopauza időpontja és a vazomotoros tünetek súlyossága
A szerzők – a JAMA-ban – megjelent tanulmányukban, arra a kérdésre keresték a választ, hogy a premenstruációs rendellenességek növelik-e a menopauza korai jelentkezésének a kockázatát, és hogyan befolyásolják változókorban a vazomotoros tünetek – a hőhullámok, az éjszakai izzadás – súlyosságát. Korai menopauzának tekintették a havi vérzés elmaradását 45 éves életkor előtt, amelyet nem követett 12 ...
Az ösztrogénhiány hatása a tápcsatornai mikrobiótára
Jelenlegi tudásunk szerint, az egészséges felnőtt emberi testben, illetve annak a felületén körülbelül 300 milliárd mikroorganizmus fordul elő, amelyet mikrobióta elnevezéssel illetünk. A fenti szám – meglepő módon – egy nagyságrenddel nagyobb, mint a felnőtt emberi testet felépítő sejtek száma. A fogalmat Joshua Lederberg amerikai kutató alkotta meg, és egyben hangsúlyozta a kóros mikrobióta betegségek ...
Ösztetrol – egy a reneszánszát élő – természetes ösztrogén
A természetes ösztrogének közé sorolt ösztetrolról, az első közlemény Diczfalusy Egon és munkatársai tollából jelent meg 1965-ben. A kezdeti vizsgálatok eredményei szerint, a gyenge ösztrogéntulajdonságokkal rendelkező ösztetrol, egy időre a feledés homályába merült. A későbbi vizsgálatok – az esetleges klinikai alkalmazhatóságáról – kedvező farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságaira ...
Az ösztrogének és hiányuk hatásai a női agy egyes funkcióira
A növekvő átlagos életkor következtében – különösen az legfejlettebb ipari országokban –, egyre több és több nő tölti az életét ösztrogénhiányos életszakaszban. Az ösztradiol szerepe nemcsak a női reproduktív folyamatokban nélkülözhetetlen, hanem meghatározó szerepet tölt be a gondolkodás folyamatában, és a memória működésében. Továbbá, védő hatásai is vannak az egyes neurodegeneratív betegségek ...
Az elhúzódó COVID-19 tüneteinek a lefolyása, egy reprezentatív amerikai értékelésben
Miközben, a COVID-19-fertőzést akut betegségnek tartjuk, és egyben tudjuk, hogy az érintett emberek egy részében a fertőzés akut szakasza után, akár hosszú ideig fennálló panaszok is jelentkezhetnek. A hosszú ideig – akár hónapokig – meglévő panaszokat és tüneteket elhúzódó COVID-nak nevezünk, a fogalom az angol nyelvű szakirodalomban „long COVID”-ként használatos.
...
Várandósság alatti influenza elleni védőoltás
Jól ismert tény, hogy a nők szervezetében várandósságuk alatt, egy szükségszerű élettani immunszuppresszióval járó állapot alakul ki, amelynek szerepe meghatározó a beágyazódás folyamatában, a váradósság kiviselésében és a szülés folyamatában. Ennek következtében, a várandósokban és a gyermekágyasokban a fertőző betegségek lefolyása – így az influenzáé is – súlyosabb, összehasonlítva a termékeny ...
Az anti-Müller-hormon és a policisztásovárium-szindróma és annak megfelelője a férfiakban
A szerzők tanulmányukban áttekintették az anti-Müller-hormonnal (AMH-nal) kapcsolatos legfontosabb ismereteket, és az élettanitól eltérő változásait a policisztásovárium-szindrómában (PCOS-ban), valamint az utóbbi megfelelőjét a férfiakban. ...
A humán petefészek és a here öregedése
Az emberi szervezet öregedése, valamennyi szerv morfológiai és funkcionális változásával jár együtt. A gonádok öregedése ebben a vonatkozásban egyedi, mivel nem működnek mindig a teljes élettartam alatt, illetve a működésük nélkülözhető az életfolyamatokhoz.
...
A férfi infertilitás hormonális kezelése
A meddőséggel foglakozók klinikai gyakorlatában – növekvő számban szerepelnek – az infertilitásban szenvedő férfiak. Ezekben az esetekben, az érintettek hormonális kivizsgálásakor négy jelentős szempontra kell tekintettel lenni, amelyek a következők:
- A férfi reproduktív-elégtelenség hátterében hypogonadismus áll-e?
- A hypogonadismus a serdülés előtt, vagy azt követően alakult-e ki?
- A kóros ...
Az ösztrogénhormonok terápiás lehetőségei
Az ösztrogénkészítményeket – rendszerint valamely progesztogén-vegyülettel kombinálva –, közel egy évszázada és elterjedten használják az elsődleges és a másodlagos hypogonadismus kezelésére, illetve hormonális fogamzásgátlás céljából. A készítmények szintén használatosak számos hormonális hátterű nőgyógyászati kórkép kezelésében is, példaként említjük a Turner-szindrómát, az endometriosist vagy...
Egydózisú, bioadhezív klindamicin gél (2%) a bakteriális vaginosis kezelésében
A szerzők célja a tanulmány elkészítésével az volt, hogy megítéljék az egydózisú klindamicin gél hüvelyi alkalmazásának a hatékonyságát és biztonságos voltát a bakteriális vaginosis kezelésekor.
...
Butirilkolin-észteráz – a hirtelen csecsemőhalál-szindróma egyik lehetséges markere
A hirtelen csecsemőhalál-szindróma meghatározása: „a helyszín alapos vizsgálatával és boncolás elvégzésével sem állapítható meg a halált okozó körülmény, illetve eltérés”.
A tanulmány szerzői, a hirtelen csecsemőhalál-szindróma vizsgálatának elvi megközelítését, a Hármas Kockázati Modell (a Triple Risk Model) hipotézisre alapozták, amely szerint a veleszületett sérülékenység (hajlam), a ...
Semmelweis Ignác Fülöp gyermekágyi szepszissel foglalkozó munkássága a 21. századi modern epidemiológia tükrében
A szerzők célja az volt, hogy áttekintsék Semmelweis a szülészeteken a gyermekágyi szepszis mortalitásáról szóló teljes munkásságát a tetemeknek való kitettség (boncolás) és a klóros vízzel történő kézmosás és egyéb tényezők összefüggésében a modern epidemiológiai módszerek szemszögéből. A mortalitási adatokat éves és havi bontásban részben Semmelweis 1861-ben megjelentetett publikációjából ...