Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.
A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából
Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.
A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája
Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.
Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata
Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).
A Magyar Nőorvosok Lapjának ez évi 1. számában megjelent tanulmányomat (1], amely Weszprémitől Ambróig terjedő, több mint százéves időszak bábaoktatását, nyomtatásban is megjelent bábakönyveit mutatta be, azzal zártam, hogy az 1874-ben Ambró által írt „Szülészeti tankönyv szülésznők számára” a bábaoktatást már „semmelweisi alapokra” helyezte. Ez nem meglepő, hiszen Ambró az elsők közt állt ki a ...
Szerkesztőbizottságunk szeretne a nyári szabadság idejére is érdekes olvasnivalót, értékes szakmai tartalmat biztosítani Önöknek. Folytatódik az orvostörténeti közlemények sorozata. ...
2023 legjelentősebb orvostörténeti eseménye Weszprémi István születésének 300. évfordulója. A magyar orvostörténetírás atyjaként számon tartott debreceni városi orvos 1723. augusztus 13-án látta meg a napvilágot Veszprémben. Az élete főművének tekintett orvoséletrajzi lexikona – a kor „angolján”: latinul – a Succincta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia – négy kötetben 1774 és 1787 között ...
300 évvel ezelőtt, 1723. augusztus 13-án született Veszprémben Tsanády István, akit ma – szülővárosa neve után – Weszprémi Istvánként tart számon a kultúr- és orvostörténet. (Csupán az érdekesség kedvért: Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa.) Weszpémit ma elsősorban orvostörténészként ismerjük az 1774 és 1787 között megjelent négykötetes, latin nyelvű Succincta medicorum Hungariae et ...
A 2022-es év évfordulói közül kiemelkedik Louis Pasteur vegyész és bakteriológus születésének 200. évfordulója – 1822. december 27-én, pénteken látta meg a napvilágot Dôle városában, Kelet-Franciaországban (1: 36). Életrajza jól ismert és magyar nyelven hozzáférhető valamennyi lexikonunkban – az Orvosi Lexikon 1972-ben megjelent III. kötetében (958–959.o.) az orvostörténész Benedek István tollából ...
Az orvostörténész-patográfus szerző Semmelweis halálának oka körül felmerült és még mindig véglegesen megoldatlan kérdéseket tárgyalja.
Kulcsszavak: Semmelweis halála, Silló-Seidl, Benedek István, S.B. Nuland
„Alas! The end! If l’d forget for morrow” – Beliefs and misconceptions about the Semmelweis patography
The autor, a medical historian-pathographer. discusses the questions that have arisen and are still ...
A szerző nagy felkészültséggel és tudással dolgozza fel Semmelweis „elmebajával” kapcsolatos irodalmat és keresi annak lehetséges hátterét. Munkája, azt az általánosan, nemzetközi szinten is elismert felfogást tükrözi, miszerint Semmelweis, élete végén „elmebajos” volt és ezért került az elmebajosok intézetébe. Mivel ez az általánosan elfogadott álláspont, a cikkben közölt tényekkel nem lehet vitatkozni. ...