Magyar Nőorvosok Lapja
88. évfolyam 4. szám
Válasszon lapszámot!
Keresés eredménye
Típusa:
összetett keresés
Keresési paraméterek:
Kiss László dr. | szakcikk |
A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!
Ambró bábakönyvétől a hivatalos tankönyvig
A Magyar Nőorvosok Lapjának ez évi 1. számában megjelent tanulmányomat (1], amely Weszprémitől Ambróig terjedő, több mint százéves időszak bábaoktatását, nyomtatásban is megjelent bábakönyveit mutatta be, azzal zártam, hogy az 1874-ben Ambró által írt „Szülészeti tankönyv szülésznők számára” a bábaoktatást már „semmelweisi alapokra” helyezte. Ez nem meglepő, hiszen Ambró az elsők közt állt ki a ...
Kedves Olvasó!
Szerkesztőbizottságunk szeretne a nyári szabadság idejére is érdekes olvasnivalót, értékes szakmai tartalmat biztosítani Önöknek. Folytatódik az orvostörténeti közlemények sorozata. ...
Weszprémitől Ambróig
2023 legjelentősebb orvostörténeti eseménye Weszprémi István születésének 300. évfordulója. A magyar orvostörténetírás atyjaként számon tartott debreceni városi orvos 1723. augusztus 13-án látta meg a napvilágot Veszprémben. Az élete főművének tekintett orvoséletrajzi lexikona – a kor „angolján”: latinul – a Succincta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia – négy kötetben 1774 és 1787 között ...
Weszprémi István (1723–1799), a szülész-nőgyógyász
300 évvel ezelőtt, 1723. augusztus 13-án született Veszprémben Tsanády István, akit ma – szülővárosa neve után – Weszprémi Istvánként tart számon a kultúr- és orvostörténet. (Csupán az érdekesség kedvért: Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa.) Weszpémit ma elsősorban orvostörténészként ismerjük az 1774 és 1787 között megjelent négykötetes, latin nyelvű Succincta medicorum Hungariae et ...
Pasteur és Semmelweis
A 2022-es év évfordulói közül kiemelkedik Louis Pasteur vegyész és bakteriológus születésének 200. évfordulója – 1822. december 27-én, pénteken látta meg a napvilágot Dôle városában, Kelet-Franciaországban (1: 36). Életrajza jól ismert és magyar nyelven hozzáférhető valamennyi lexikonunkban – az Orvosi Lexikon 1972-ben megjelent III. kötetében (958–959.o.) az orvostörténész Benedek István tollából ...
„Csak az a vég! – Csak azt tudnám feledni!”
Az orvostörténész-patográfus szerző Semmelweis halálának oka körül felmerült és még mindig véglegesen megoldatlan kérdéseket tárgyalja.
Kulcsszavak: Semmelweis halála, Silló-Seidl, Benedek István, S.B. Nuland
„Alas! The end! If l’d forget for morrow” – Beliefs and misconceptions about the Semmelweis patography
The autor, a medical historian-pathographer. discusses the questions that have arisen and are still ...
Nem Semmelweis volt elmebeteg, hanem a világ, amelyben élt!
A szerző nagy felkészültséggel és tudással dolgozza fel Semmelweis „elmebajával” kapcsolatos irodalmat és keresi annak lehetséges hátterét. Munkája, azt az általánosan, nemzetközi szinten is elismert felfogást tükrözi, miszerint Semmelweis, élete végén „elmebajos” volt és ezért került az elmebajosok intézetébe. Mivel ez az általánosan elfogadott álláspont, a cikkben közölt tényekkel nem lehet vitatkozni. ...
A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!
