Magyar Nőorvosok Lapja

87. évfolyam 6. szám

Válasszon lapszámot!

Szakmai cikkek

Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben

A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.

A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából

Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.

A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája

Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.

Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata

Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).

Keresés eredménye

Típusa:

összetett keresés

Keresési paraméterek:

Kovács Attila dr. | szakcikk |

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Méhnyakszűrés nemzetközi tapasztalatai az Európai Unióban

Szerző: Vajda Réka¹ Árváné Egri Csilla² Kovács Attila dr.³ Budai András dr.⁴ Döbrőssy Lajos dr.⁵ Koiss Róbert dr.⁶ Kívés Zsuzsanna⁷ Boncz Imre dr.⁸
¹Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet, Pécs (Intézetvezető: Prof. dr. Boncz Imre)
²Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (Helyettes Államtitkár: Dr. Szentes Tamás)
³Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (Helyettes Államtitkár: Dr. Szentes Tamás)
⁴Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (Helyettes Államtitkár: Dr. Szentes Tamás)
⁵Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság (Helyettes Államtitkár: Dr. Szentes Tamás)
⁶Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest (Főigazgató: Dr. Vályi-Nagy István)
⁷Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet, Pécs (Intézetvezető: Prof. dr. Boncz Imre)
⁸Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet, Pécs (Intézetvezető: Prof. dr. Boncz Imre)

A méhnyakrák jelentős közegészségügyi probléma. A halálozás mértéke és a méhnyakszűrés intenzitása között szoros összefüggés mutatkozik. Közismert tény, hogy a daganatos megbetegedésekből eredő halálozások csökkentésére a korai felismerés és kezelés időbeni megkezdése a leghatékonyabb módszer. A nemzetközi gyakorlat a szűrővizsgálatok szempontjából két modellt különböztet meg, egyik az ...

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Bejelentkezés

Keresés

Keresés a tartalomban

Az Európai Szülész-Nőgyógyász Szakmai Kollégium szakképzési programja

FIATAL NŐORVOSOK TÁRSASÁGA SZAKMAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMA ÉS XVIII. KONGRESSZUSA