Magyar Nőorvosok Lapja

87. évfolyam 6. szám

Válasszon lapszámot!

Szakmai cikkek

Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben

A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.

A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából

Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.

A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája

Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.

Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata

Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).

Keresés eredménye

Típusa:

összetett keresés

Keresési paraméterek:

Kovács Kálmán András dr. | szakcikk |

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

A progeszteron szerepe a fertilizációban

Szerző: Nagy Bernadett dr.¹ Várnagy Ákos dr.² Péntek Sándor dr.³ Kovács Kálmán András dr.⁴ Bódis József dr.⁵
¹Pécsi Tudományegyetem, Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs; Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs (Klinikaigazgató: Dr. Kovács Kálmán András); MTA-PTE, Humán Reprod
²Pécsi Tudományegyetem, Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs;Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs (Klinikaigazgató: Dr. Kovács Kálmán András); MTA-PTE, Humán Reprodu
³Pécsi Tudományegyetem, Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs; Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs (Klinikaigazgató: Dr. Kovács Kálmán András)
⁴Pécsi Tudományegyetem, Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs; Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs (Klinikaigazgató: Dr. Kovács Kálmán András); MTA-PTE, Humán Reprod
⁵Pécsi Tudományegyetem, Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, Pécs; Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs (Klinikaigazgató: Dr. Kovács Kálmán András); MTA-PTE, Humán Reprod

A progeszteronnal kapcsolatos legújabb kutatások alapján egyre pontosabb képet kapunk a progeszteron széles körű fiziológiai szerepéről és klinikai jelentőségéről. Progeszteron nélkül sem a reprodukció, sem az emberi élet nem jöhet létre, így ezen kulcsfontosságú hormon hatásmechanizmusának pontosabb megismerése segítheti a klinikai felhasználását. A progeszteron reprodukcióban betöltött szerepén belül ...

A zárolt tartalmakat csak bejelentkezett felhasználók tekinthetik meg!

Bejelentkezés

Keresés

Keresés a tartalomban

Az Európai Szülész-Nőgyógyász Szakmai Kollégium szakképzési programja

FIATAL NŐORVOSOK TÁRSASÁGA SZAKMAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMA ÉS XVIII. KONGRESSZUSA