Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.
A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából
Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.
A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája
Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.
Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata
Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).
Számtalan olyan eset adódhat munkánk során, amikor egyszerűen nem tudjuk megmagyarázni, hogy egy-egy meddőségi kezelésben részt vevő pár esetében miért nem sikerül a fogantatás, vagy ha megtörténik is, akkor majdnem minden esetben vetéléssel végződik. A korábbiakban ilyenkor általában immunológiai és genetikai irányba tapogatóztunk, de a molekuláris biológiai módszerek fejlődésével új távlatok nyílnak ...
A férfieredetű meddőség a meddőségi kezelésben résztvevő párok mintegy felénél fellelhető probléma, az esetek 30%-ában pedig önmagában fordul elő. Ennek ellenére a legtöbb intézet sokkal nagyobb figyelmet fordít a női oldalra, holott a spermiumok megfelelő kezelése és szelekciója legalább olyan fontos, mint a petesejteké. Ráadásul a spermiumokban zajló folyamatok megismerése, diagnosztizálása hozzásegíthet ...
Mi kell ahhoz, hogy egy meddőségi kezelés sikerrel záruljon? Ha leegyszerűsítjük a választ, és csak az embriológiai oldalt tekintjük, akkor egy jó minőségű embrió. A rendelkezésre álló embriószelekciós technikáknak köszönhetőn ennek eldöntése nagyon egyszerű. A jó minőségű embrió ismérve zigóta állapotban a két pronucleus; az embriót alkotó blasztomerek duplázódó osztódása; az egy sejtmaggal rendelkező...
Idén, 2018-ban ünnepli negyvenedik születésnapját a világ első „lombik” gyermeke, Louise Joy Brown, maga a mesterséges megtermékenyítés hajnala pedig még korábbra, közel hatvan évvel ezelőttre tehető. Az ez óta eltelt időszakban számos, jelentős fejlődésen ment keresztül az in vitro fertilizáció. Kezdetben, hogy növeljék a teherbeesési esélyeket, jellemzően 3-4 embrió került visszahelyezésre. Ezzel ...
Bevezetés: A meddőség kivizsgálásának módszerét hazánkban az Egészségügyi Törvény, az ehhez kapcsolódó Népjóléti Minisztériumi rendelet, illetve a Szakmai Kollégium protokollja írja elő. Jelen közlemény célja az volt, hogy a Pannon Reprodukciós Intézetben (PRI) 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban jelentkezett új betegek korábbi, másutt történt kivizsgálása mennyire felel meg az ...