Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Gonorrhoeás, szemészeti eseteink a bőr- és nemi gyógyász gyakorlatban
A tripper vagy kankó kórokozója, a Neisseria gonorrhoeae nőgyógyász, urológus és nemi gyógyász kollégák között nem ismeretlen pathogén. Hazánkban második leggyakoribb nemi betegség révén klinikai gyakorlatunkban gyakran találkozunk a kórokozóval, azonban diagnosztizálása és az ellátása során akadályokba ütközhetünk.
A B-csoportú Streptococcus (GBS) szűrésének jelentősége a várandósság során
A B-csoportú Streptococcus (GBS) az első életnapokban előforduló szepszis leggyakoribb kórokozója, emellett az újszülöttkori halálozás egyik fontos oka. A várandós populáció mintegy 20%-a tünetmentes hordozó; kiszűrésük hangsúlyozottan fontos feladat, hiszen egyszerű profilaxissal súlyos magzati és anyai infekciókat előzhetünk meg.
A hegterhesség klinikai jelentősége
A hegterhesség (cesarean scar pregnancy, CSP) az ectopiás terhességek ritka formája, amely során a petezsák a császármetszés hegébe ágyazódik be; jelentős anyai morbiditással és mortalitással jár. A császármetszések incidenciájában világszerte tapasztalható növekedéssel párhuzamosan a CSP előfordulási gyakorisága is emelkedik
„Doktornő, látszik már, hogy mi lesz?”
Napjainkban divatos a megszületendő gyermek nemét nagy társasági események apropójaként kezelni, de a várandósok gondozása során korábban is számtalanszor hallhattuk már a címben szereplő kérdést.
A tanulmány célja a bábaképzés történetének és fejlődésének áttekintése hazánkban, a BSc-szülésznőképzés kihívásainak bemutatása napjainkban, és az MSc-képzés jelentőségének ismertetése. A mesterképzés az elméleti ismeretek növelésével és a gyakorlati készségek fejlesztésével önállóbb terhesgondozásra és szülésvezetésre képezi a szülésznőket, amely nagyobb felelősségvállalást tesz ...
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Nagy érdeklődéssel olvastam dr. Tamás Péter Praeeclampsia: paradigmaváltás születik című közleményét a Magyar Nőorvosok Lapja legutóbbi számában (Magy Nőorv L 2025; 88: 12–16). A szerző a korai kezdetű (placentáris) és a késői kezdetű (maternális) praeeclampsiát (PE) két önálló, jól elkülöníthető kórképnek tekinti, és ennek jelentőségét hangsúlyozza a klinikai ...