Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Hormonális változások posztmenopauzában lévő nőkben
A menopauza – a petefészek-hormonok termelésének megszűnése következtében elmaradó méhvérzések – a nők elkerülhetetlen életszakasza. A megszűnő hormontermelés – meghatározó módon a 17β-ösztradiolé – következtében számos betegség, például: a szív-ér rendszeri, az anyagcsere-betegségek és a csontritkulás kialakulásának nő a kockázata.
A testkép és a betegségtudat összefüggései a kiégés aspektusából
Napjainkban, a fokozott stressz és az irrealitásokat közvetítő reklámok hatásai a testkép zavarait és betegségtudatot okozhatnak, ezzel is hozzájárulva a kiégési tünetegyüttes és szomatikus betegségek kialakulásához. Christine Maslach munkássága eredményeként tudjuk, hogy a kiégés-szindrómának 3 jól elkülöníthető fokozata van.
A női nem, a termékenység és a terhesség honfoglalás kori ikonográfiája
Honfoglalás kori művészetünk iráni kapcsolatainak tanulmányozása már korábban ráirányította a figyelmet, hogy az egyes ábrázolások nem puszta díszítőelemek voltak, hanem konkrét, társadalmi igényt kielégítő jelentéssel bírtak. A korai közösségekben a termékenységnek, a reprodukciós képességnek meghatározó jelentősége volt, így érthető módon ez gondolkodásuk, szokásaik központi része volt, értelemszerűen tükröződött ábrázolásaikban is.
Várandósság alatti méhnyakzáró műtétek fertőzési kockázata
Anyaság során váratlan, tünetmentes méhnyak-elégtelenség az asszonyok 0,5-1%-át érinti. Az elváltozás jelentős oka a második trimeszteri vetéléseknek, illetve koraszüléseknek (16-20%). A betegség gyakran jár a magzati mellékrészek tünetmentes aszcendáló gyulladásaival (silent chorioamnionitis), és néha tünetekkel járó gyulladásával (43,0-81,0%).
Célkitűzés: Az endometriosis és a meddőség, mint szövődmény etiopatogenezisével kapcsolatos bonyolult mechanizmusok megértése állandó kutatási téma napjainkban.
Kutatócsoportunkkal az endometriosis meddőséget okozó alappillérei mentén haladva sejtszintű összefüggéseket kerestünk az embriót körülvevő tápoldat vizsgálata révén olyan biomarker után kutatva, amely szerepe esetlegesen kimutatható az infertilitás ...
A progeszteronnal kapcsolatos legújabb kutatások alapján egyre pontosabb képet kapunk a progeszteron széles körű fiziológiai szerepéről és klinikai jelentőségéről. Progeszteron nélkül sem a reprodukció, sem az emberi élet nem jöhet létre, így ezen kulcsfontosságú hormon hatásmechanizmusának pontosabb megismerése segítheti a klinikai felhasználását. A progeszteron reprodukcióban betöltött szerepén belül ...
Célkitűzés: Korábbi vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy IVF/ICSI-t követően magasabb a perinatális morbiditás és mortalitás, a férfi nemi szervet érintő fejlődési rendellenességek magasabb arányban fordulnak elő. Az in vitro beavatkozások 2017 márciusától fényvédelem mellett történnek klinikánkon, a beavatkozás során a fehér fényt vörös/infravörös/UV-szűrőkkel elimináltuk. Jelen vizsgálatunkban arra ...
A petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS) az asszisztált reprodukciós technikák (ART) legfőbb iatrogén komplikációja. A petefészkek szuperovulációs kezelését és az ovuláció indukcióját követően rögtön, vagy a stimuláció után fogant korai terhesség alatt alakul ki. Az OHSS legfontosabb jellemzői a megnagyobbodott petefészkek és a megnövekedett érpermeabilitás. Utóbbi folyadékkiáramlást okoz az ...
Célkitűzés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségi állapotra gyakorolt általános pozitív hatásán túl elfogadott, hogy váradósság alatt is alapvető szerepet játszik az egészség megőrzésében a rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás. Vizsgálatunk célja volt, hogy leírja a várandós nők fizikai aktivitásának módját, gyakoriságát, időtartamát és intenzitását; megvizsgáljuk, hogy ezek a nők ...