A laktációs emlőgyulladás gyakori, leggyakrabban gyermekágyi időszakban előforduló, a laktáló emlőszövet gyulladásával járó kórállapot. Kialakulásának hátterében az anyatej mikrobiom változásai állnak. A folyamat a tejutak szűkületével kezdődik, amely következményes tejpangáshoz vezethet. Ez a folyamat felülfertőződhet, ami enyhe vagy közepes lefolyású betegséget okoz. A klinikai megjelenési formák ...

Az elmúlt egy-két évtizedben közölt statisztikai adatok szerint, az emlőrák minden 8., az Egyesült Államokban élő nőben kialakulhat élete során. Szintén az USA-ból származó adatok szerint, férfiakban az előfordulási gyakorisága 1% körül van. A veleszületett – genetikai – tényezők 5-27%-ban felelősek az emlőkarcinóma kialakulásáért, a fennmaradó 70-95% hátterében – a jelenlegi tudásunk szerint –, ...

Az emlőrák a leggyakoribb ráktípus a 40 éves vagy annál fiatalabb nők körében, és gyakorisága folyamatosan növekszik.
A termékenység megőrzése és a későbbi gyermekvállalás sok beteg számára kiemelkedően fontos. A termékenységgel kapcsolatos aggodalmak befolyásolják az életminőséget, és negatívan befolyásolhatják a kezelési döntéseket, a betegség kimenetelét, mivel egyes betegek a meddőség kockázata ...

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban Lingyin Li vezette kutatás eredménye 2023. de­cemberében jelent meg. A Stanford University (Kalifornia, USA) kutatói egyéb daganatos betegségek mellett az emlőrák terápiarezisztenciáját és áttétképződését befolyásoló (immune check point) molekulára bukkantak, ami a kezelésben új fordulatot hozhat. Eredményeik szerint az ENPP1 nevű fehérje ...

Nagy örömmel írok bevezetőt a Magyar Nőorvosok Lapja tematikus számához, amely az emlő betegségeit járja körül. Több szempontból is érintik a szülész-nőgyógyász orvost az emlőt érintő elváltozások. Egyrészt értenünk kell élettani működéséhez és változásaihoz, elsősorban a szoptatás miatt, melynek kérdései jó esetben minden édesanya minden szülésénél felmerülnek. Másrészt, nőgyógyászati+ ...

A gyermek- és serdülőkori emlőproblémák szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő a napi gyakorlatban. Bár ezek döntő többsége jóindulatú elváltozás, minden emlő-rendellenesség kiemelt jelentőséggel bír a tinédzserek és családjuk számára. Mivel az emlő fejlődése a felnőttkorba történő átmenet fontos mérföldköve, annak eltérései komoly pszichológiai hatást gyakorolnak a tinédzserek életére. Az ...

Magyarországon a daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A női populáció körében a leggyakoribb malignitás az emlőrák, amelynek hátterében a nemzetközi adatok szerint 5-10%-ban mutatható ki közepes- vagy nagy penetranciájú genetikai eltérés, amelyek leggyakrabban a BRCA1- és BRCA2-gének egyikét érintik. Öröklődő emlőtumorra utaló gyanújelek fennállása esetén rendkívül fontos a ...

A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...

A képalkotó diagnosztika utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően az emlődiagnosztika a radiológián belül önálló szakterületté vált. A többféle képalkotó vizsgálat, valamint intervenciós módszer együttes alkalmazásával a műtét megtervezéséhez vagy az elsődleges gyógyszeres kezelés megválasztásához pontos diagnózis adható. A speciális jelölési eljárások a sebészi ...

A női emlő kitüntetett része az emberi testnek, fiziológiai funkciói mellett a nőiesség alapvető szimbóluma. A női emlőnek számos megbetegedése ismert, de ezek közül kiemelkedő jelentőségű az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az emlőrák a világ harmadik leggyakoribb malignus daganata, amely az egyéni tragédián túlmenően össztársadalmi jelentőségű is. Az elmúlt évtizedekben számos kedvező ...

Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerése által az emlőrák egy alapvetően sebészeti kázusból egy multidiszciplináris szemlélet alapján kezelt betegséggé fejlődött, amelyben a műtéti megoldás mellett jelentős szerepet kaptak a sugárkezelés mellett a különböző szisztémás kezelések, mint a kemoterápia, az endokrin terápia, a ...

Az emlőtumorok diagnosztikájában és terápiájában az elmúlt néhány évtizedben jelentős változások, előrelépések történtek. Jelenleg, amikor az emlőtumor világszerte a mortalitás egyik legfontosabb oka, nemcsak a kialakulási mechanizmus és a lehetséges terápiás válaszok keresése a feladat, hanem a preoperatív diagnosztika majd ezt követően a minta feldolgozása és klinikopatológiai együttműködés fontossága is ...

Dr. Ács Nándor professzort a Magyar Nőorvos Társaság Továbbképző Tanfolyamán kértük fel interjúra. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon miben különbözik a továbbképző tanfolyam a társasági kongresszustól, és melyek ennek a rendezvénynek a legfontosabb témái, előadásai. Ács Nándor professzor beszél arról is, hogy melyek ma a szülészet-nőgyógyászat legizgalmasabb területei, újdonságai, és szóba kerül ...

Mivel indokolják félelemeiket, akik elutasítják a hormonális fogamzásgátlást, és mennyire indokoltak ezek az újabb hormonkészítmények esetében? Hogyan befolyásolja a kontraceptív hatást a kis hatóanyagtartalom, és hogyan hatnak ezek a szerek az életminőségre? Ezekre a kérdésekre Dr. Melczer Zsolt docenstől kapunk válaszokat az MNT siófoki rendezvényén készült interjúban, akitől azt is megtudhatjuk, hogy személyre...

Az előrehaladott méhtestrák kezelésében az elmúlt évben négy olyan prospektív, randomizált fázis 3-as vizsgálat eredményeit ismerhettük meg, ahol az immunterápia (kemoterápiával kombinációban) már első vonalban szerepelt, és a korábbi rendkívül kedvezőtlen túlélési eredményekkel szemben a betegek egy csoportjában tartós progressziómentességet sikerült elérni. Interjúnkban Dr. Máté Szabolcs ismerteti a ...

A terhességi intrahepatikus cholestasis (ICP) terhességspecifikus májbetegség, amit bőrviszketés és az epesavak emelkedése jelzik. Nem túl ritka, hisz az anyák 1,5-4%-át érinti. Jellemzően a várandósság második vagy harmadik trimeszterében észlelhető és a szülés után gyorsan megoldódik. A kóros állapot súlyos magzati szövődményekkel járhat. Súlyos eset, ha az epesav szérumszintje 40–99 μmol/l, vagy ennél is ...

Az összefoglaló tanulmány, döntő mértékben egérkísérleti modelleken, és humán klinikai vizsgálatokkal szerzett eredményeken alapul. A legfontosabb megállapításai a következőek:

• A tesztoszteron az aromatáz enzim aktivitása következtében ösztrogénekké alakul át, a keletkező 17β-ösztradiol a nemi érés egyik fő hormonja,
• az 5α-reduktáz hatására a tesztoszteronból dihidrotesztoszteron keletkezik, amely...

A krónikus kismedencei fájdalom pontos megítélése a bizonyítékokon alapuló orvoslás körében korlátozott. Megközelítésében a mögöttes fellelhető kóroki tényezőkre és a fájdalom pszichológiai aspektusaira kell összpontosítani, beleértve a hangulati zavarokat. A 2024. januárjában, a Stat Pearls Publishing jóvoltából megjelent összefoglaló (Chronic Pelvic Pain, Alexander M. Dydyk, Nishant Gupta) szerzőinek célja a...

Kórházunkban Frank Kálmán főorvos (későbbi HETE Gyermekklinika igazgatója) 1953-ban kezdeményezte a negyedévenként megtartott ún. „Csecsemőhaladósági kiértékeléseket”. Résztvevőjük az illetékes körzetiorvosok, a megyei öt szülészeti osztály képviselőit (mára sajnos már csak egy van), és Vas megye egyetlen Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály munkatársai voltak. ...