...

 ...

Az aszepszis és antiszepszis mindennapi orvosi munkánk alapvető jelentőségű fogalmai, különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk Semmelweis hazájában, és a szülészet-nőgyógyászat területén belül. A kialakult sebfertőzések mielőbbi, és minél jobb hatásfokú kezelése rendkívül fontos a gyors és szövődménymentes gyógyulás érdekében.
Kulcsszavak: szülészet-nőgyógyászat, seb, fertőzés, antiszepszis, ...

A menopauzális hüvelyszárazság egy minden második 50 év feletti nőt érintő kórkép, amely gyakran marad diagnosztizálatlanul, kezeletlenül. Felderítésében rendkívül fontos a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Mivel a menopauzális hüvelyszárazság krónikus állapot, ezáltal hosszú távú kezelést igényel. Irodalmi összefoglalónkban olyan kutatásokat mutattunk be, amelyek bizonyítják, hogy a hialuronsav-tartalmú ...

Jól ismert, hogy az étrend-kiegészítőként szedett vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok bizonyos kombinációi előnyösek a hasznosulás szempontjából és egymás hatását is erősíthetik a szervezetben. Klasszikus példa erre a vas és a C-vitamin, vagy a magnézium és a B6-vitamin együttes adása. Utóbbinak a magnézium bizonyítottan jobb felszívódása mellett előnye lehet az idegrendszer és az izmok normál ...

 ...

Jogos társadalmi és orvosszakmai elvárás, hogy a betegedukáció oszlopos segítsége legyen a betegségek megelőzésének, az egészség megőrzésének és a betegség mielőbbi gyógyulásának. „A problémához illő módszert kell keresnünk, nem pedig a módszernek megfelelő problémákat” (1).
Selye János gondolatából kiindulva kerestem, egyszerű gyakorlati megoldást a betegedukáció kivitelezésére az orvosi ...

A laktációs emlőgyulladás gyakori, leggyakrabban gyermekágyi időszakban előforduló, a laktáló emlőszövet gyulladásával járó kórállapot. Kialakulásának hátterében az anyatej mikrobiom változásai állnak. A folyamat a tejutak szűkületével kezdődik, amely következményes tejpangáshoz vezethet. Ez a folyamat felülfertőződhet, ami enyhe vagy közepes lefolyású betegséget okoz. A klinikai megjelenési formák ...

Az elmúlt egy-két évtizedben közölt statisztikai adatok szerint, az emlőrák minden 8., az Egyesült Államokban élő nőben kialakulhat élete során. Szintén az USA-ból származó adatok szerint, férfiakban az előfordulási gyakorisága 1% körül van. A veleszületett – genetikai – tényezők 5-27%-ban felelősek az emlőkarcinóma kialakulásáért, a fennmaradó 70-95% hátterében – a jelenlegi tudásunk szerint –, ...

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban Lingyin Li vezette kutatás eredménye 2023. de­cemberében jelent meg. A Stanford University (Kalifornia, USA) kutatói egyéb daganatos betegségek mellett az emlőrák terápiarezisztenciáját és áttétképződését befolyásoló (immune check point) molekulára bukkantak, ami a kezelésben új fordulatot hozhat. Eredményeik szerint az ENPP1 nevű fehérje ...

Az emlőrák a leggyakoribb ráktípus a 40 éves vagy annál fiatalabb nők körében, és gyakorisága folyamatosan növekszik.
A termékenység megőrzése és a későbbi gyermekvállalás sok beteg számára kiemelkedően fontos. A termékenységgel kapcsolatos aggodalmak befolyásolják az életminőséget, és negatívan befolyásolhatják a kezelési döntéseket, a betegség kimenetelét, mivel egyes betegek a meddőség kockázata ...

Nagy örömmel írok bevezetőt a Magyar Nőorvosok Lapja tematikus számához, amely az emlő betegségeit járja körül. Több szempontból is érintik a szülész-nőgyógyász orvost az emlőt érintő elváltozások. Egyrészt értenünk kell élettani működéséhez és változásaihoz, elsősorban a szoptatás miatt, melynek kérdései jó esetben minden édesanya minden szülésénél felmerülnek. Másrészt, nőgyógyászati+ ...

A gyermek- és serdülőkori emlőproblémák szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő a napi gyakorlatban. Bár ezek döntő többsége jóindulatú elváltozás, minden emlő-rendellenesség kiemelt jelentőséggel bír a tinédzserek és családjuk számára. Mivel az emlő fejlődése a felnőttkorba történő átmenet fontos mérföldköve, annak eltérései komoly pszichológiai hatást gyakorolnak a tinédzserek életére. Az ...

Magyarországon a daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A női populáció körében a leggyakoribb malignitás az emlőrák, amelynek hátterében a nemzetközi adatok szerint 5-10%-ban mutatható ki közepes- vagy nagy penetranciájú genetikai eltérés, amelyek leggyakrabban a BRCA1- és BRCA2-gének egyikét érintik. Öröklődő emlőtumorra utaló gyanújelek fennállása esetén rendkívül fontos a ...

A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...

A képalkotó diagnosztika utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően az emlődiagnosztika a radiológián belül önálló szakterületté vált. A többféle képalkotó vizsgálat, valamint intervenciós módszer együttes alkalmazásával a műtét megtervezéséhez vagy az elsődleges gyógyszeres kezelés megválasztásához pontos diagnózis adható. A speciális jelölési eljárások a sebészi ...

A női emlő kitüntetett része az emberi testnek, fiziológiai funkciói mellett a nőiesség alapvető szimbóluma. A női emlőnek számos megbetegedése ismert, de ezek közül kiemelkedő jelentőségű az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az emlőrák a világ harmadik leggyakoribb malignus daganata, amely az egyéni tragédián túlmenően össztársadalmi jelentőségű is. Az elmúlt évtizedekben számos kedvező ...

Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerése által az emlőrák egy alapvetően sebészeti kázusból egy multidiszciplináris szemlélet alapján kezelt betegséggé fejlődött, amelyben a műtéti megoldás mellett jelentős szerepet kaptak a sugárkezelés mellett a különböző szisztémás kezelések, mint a kemoterápia, az endokrin terápia, a ...

Az emlőtumorok diagnosztikájában és terápiájában az elmúlt néhány évtizedben jelentős változások, előrelépések történtek. Jelenleg, amikor az emlőtumor világszerte a mortalitás egyik legfontosabb oka, nemcsak a kialakulási mechanizmus és a lehetséges terápiás válaszok keresése a feladat, hanem a preoperatív diagnosztika majd ezt követően a minta feldolgozása és klinikopatológiai együttműködés fontossága is ...