Magyar Nőorvosok Lapja
Keresés eredménye
A hangulati állapot változásának prevalenciája az ante- és posztpartum időszakban
Célkitűzés: Kutatásunk során a várandósság alatti és szülés utáni hangulati zavar kialakulásához hozzájáruló szociodemográfiai tényezőket vizsgáltuk és a négy éven át tartó adatgyűjtés eredményeit mutatjuk be.
Anyag és módszerek: Vizsgálatunkban a Szeged és vonzáskörzetében lévő védőnői hálózaton keresztül elérhető gravidákat és 6 héttel a szülésük után lévő nőket (N=5706) kérdeztünk meg....
Mit tudunk ma az endometriózisról?
Az endometriózis sok nő életét megkeserítő betegség. Egyáltalán mit takar ez a diagnózis, és milyen gyakorisággal fordul elő az állapot? – kérdezzük interjúnkban Dr. Bokor Attilát, az SE docensét, aki a Magyar Nőorvos Társaság kongresszusán adott elő a témában. Az interjúban hallhatunk a betegség lehetséges okairól, a diagnózis felállításának nehézségeiről, a gyógyszeres terápiában alkalmazott ...
Kutatás a várandósvitaminok hatékonyságáról
Dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász főorvos a várandósvitaminok hatékonyságát vizsgáló kutatásáról, a szerves kötésű összetevők fontosságáról és a trimeszterek szerinti tápanyagpótlásról beszélt....
A polihexanid, mint a sebkezelés új lehetősége a szülészet-nőgyógyászat területén
Az aszepszis és antiszepszis mindennapi orvosi munkánk alapvető jelentőségű fogalmai, különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk Semmelweis hazájában, és a szülészet-nőgyógyászat területén belül. A kialakult sebfertőzések mielőbbi, és minél jobb hatásfokú kezelése rendkívül fontos a gyors és szövődménymentes gyógyulás érdekében.
Kulcsszavak: szülészet-nőgyógyászat, seb, fertőzés, antiszepszis, ...
A menopauzális hüvelyszárazság lokális kezelési lehetőségei
A menopauzális hüvelyszárazság egy minden második 50 év feletti nőt érintő kórkép, amely gyakran marad diagnosztizálatlanul, kezeletlenül. Felderítésében rendkívül fontos a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Mivel a menopauzális hüvelyszárazság krónikus állapot, ezáltal hosszú távú kezelést igényel. Irodalmi összefoglalónkban olyan kutatásokat mutattunk be, amelyek bizonyítják, hogy a hialuronsav-tartalmú ...
Magnézium és B6-vitamin: melyik mire jó?
Jól ismert, hogy az étrend-kiegészítőként szedett vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok bizonyos kombinációi előnyösek a hasznosulás szempontjából és egymás hatását is erősíthetik a szervezetben. Klasszikus példa erre a vas és a C-vitamin, vagy a magnézium és a B6-vitamin együttes adása. Utóbbinak a magnézium bizonyítottan jobb felszívódása mellett előnye lehet az idegrendszer és az izmok normál ...
Várandósság alatti vashiány kezelése
Magyarországon minden negyedik várandós nő érintett a vashiány okozta vérszegénységben*, és közöttük is vannak a vashiány szempontjából különösen veszélyeztetettek. Hogy kiket szűrjünk anémiára, illetve vashiányra, ehhez milyen vizsgálatokat kérjünk, és egyáltalán miért fontos a vashiány szűrése ebben az időszakban, Dr. Fehér Boglárka szülész-nőgyógyász mondja el a vele készült interjúnkban, mint ...
Betegedukáció lehetősége az orvosi váróban (fóti kísérlet)
Jogos társadalmi és orvosszakmai elvárás, hogy a betegedukáció oszlopos segítsége legyen a betegségek megelőzésének, az egészség megőrzésének és a betegség mielőbbi gyógyulásának. „A problémához illő módszert kell keresnünk, nem pedig a módszernek megfelelő problémákat” (1).
Selye János gondolatából kiindulva kerestem, egyszerű gyakorlati megoldást a betegedukáció kivitelezésére az orvosi ...
Kihívások a laktációs emlőgyulladás kezelésében
A laktációs emlőgyulladás gyakori, leggyakrabban gyermekágyi időszakban előforduló, a laktáló emlőszövet gyulladásával járó kórállapot. Kialakulásának hátterében az anyatej mikrobiom változásai állnak. A folyamat a tejutak szűkületével kezdődik, amely következményes tejpangáshoz vezethet. Ez a folyamat felülfertőződhet, ami enyhe vagy közepes lefolyású betegséget okoz. A klinikai megjelenési formák ...
Endokrin diszruptorok és az emlő: hatásaik az élet korai szakaszában és annak későbbi időszakában előforduló betegségben
Az elmúlt egy-két évtizedben közölt statisztikai adatok szerint, az emlőrák minden 8., az Egyesült Államokban élő nőben kialakulhat élete során. Szintén az USA-ból származó adatok szerint, férfiakban az előfordulási gyakorisága 1% körül van. A veleszületett – genetikai – tényezők 5-27%-ban felelősek az emlőkarcinóma kialakulásáért, a fennmaradó 70-95% hátterében – a jelenlegi tudásunk szerint –, ...
Emlődaganatos betegek adjuváns endokrin terápiájának megszakítása teherbeesés reményében
Az emlőrák a leggyakoribb ráktípus a 40 éves vagy annál fiatalabb nők körében, és gyakorisága folyamatosan növekszik.
A termékenység megőrzése és a későbbi gyermekvállalás sok beteg számára kiemelkedően fontos. A termékenységgel kapcsolatos aggodalmak befolyásolják az életminőséget, és negatívan befolyásolhatják a kezelési döntéseket, a betegség kimenetelét, mivel egyes betegek a meddőség kockázata ...
Az ENPP1 a daganatellenes cGAMP-STING útvonal veleszületett immunrendszeri ellenőrző pontja az emlődaganatokban
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban Lingyin Li vezette kutatás eredménye 2023. decemberében jelent meg. A Stanford University (Kalifornia, USA) kutatói egyéb daganatos betegségek mellett az emlőrák terápiarezisztenciáját és áttétképződését befolyásoló (immune check point) molekulára bukkantak, ami a kezelésben új fordulatot hozhat. Eredményeik szerint az ENPP1 nevű fehérje ...
Kedves Kollégák!
Nagy örömmel írok bevezetőt a Magyar Nőorvosok Lapja tematikus számához, amely az emlő betegségeit járja körül. Több szempontból is érintik a szülész-nőgyógyász orvost az emlőt érintő elváltozások. Egyrészt értenünk kell élettani működéséhez és változásaihoz, elsősorban a szoptatás miatt, melynek kérdései jó esetben minden édesanya minden szülésénél felmerülnek. Másrészt, nőgyógyászati+ ...
Gyermek- és adoleszcens korban előforduló emlő-rendellenességek
A gyermek- és serdülőkori emlőproblémák szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő a napi gyakorlatban. Bár ezek döntő többsége jóindulatú elváltozás, minden emlő-rendellenesség kiemelt jelentőséggel bír a tinédzserek és családjuk számára. Mivel az emlő fejlődése a felnőttkorba történő átmenet fontos mérföldköve, annak eltérései komoly pszichológiai hatást gyakorolnak a tinédzserek életére. Az ...
Az emlőtumorok genetikai háttere
Magyarországon a daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A női populáció körében a leggyakoribb malignitás az emlőrák, amelynek hátterében a nemzetközi adatok szerint 5-10%-ban mutatható ki közepes- vagy nagy penetranciájú genetikai eltérés, amelyek leggyakrabban a BRCA1- és BRCA2-gének egyikét érintik. Öröklődő emlőtumorra utaló gyanújelek fennállása esetén rendkívül fontos a ...
A női emlő endokrinológiája
A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...
Az emlő diagnosztikája, a mammográfiás szűrés fontossága
A képalkotó diagnosztika utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően az emlődiagnosztika a radiológián belül önálló szakterületté vált. A többféle képalkotó vizsgálat, valamint intervenciós módszer együttes alkalmazásával a műtét megtervezéséhez vagy az elsődleges gyógyszeres kezelés megválasztásához pontos diagnózis adható. A speciális jelölési eljárások a sebészi ...


