Magyar Nőorvosok Lapja

Magyar Nőorvosok Lapja
Szakmai cikkek
Gonorrhoeás, szemészeti eseteink a bőr- és nemi gyógyász gyakorlatban
A tripper vagy kankó kórokozója, a Neisseria gonorrhoeae nőgyógyász, urológus és nemi gyógyász kollégák között nem ismeretlen pathogén. Hazánkban második leggyakoribb nemi betegség révén klinikai gyakorlatunkban gyakran találkozunk a kórokozóval, azonban diagnosztizálása és az ellátása során akadályokba ütközhetünk.
A B-csoportú Streptococcus (GBS) szűrésének jelentősége a várandósság során
A B-csoportú Streptococcus (GBS) az első életnapokban előforduló szepszis leggyakoribb kórokozója, emellett az újszülöttkori halálozás egyik fontos oka. A várandós populáció mintegy 20%-a tünetmentes hordozó; kiszűrésük hangsúlyozottan fontos feladat, hiszen egyszerű profilaxissal súlyos magzati és anyai infekciókat előzhetünk meg.
A hegterhesség klinikai jelentősége
A hegterhesség (cesarean scar pregnancy, CSP) az ectopiás terhességek ritka formája, amely során a petezsák a császármetszés hegébe ágyazódik be; jelentős anyai morbiditással és mortalitással jár. A császármetszések incidenciájában világszerte tapasztalható növekedéssel párhuzamosan a CSP előfordulási gyakorisága is emelkedik
„Doktornő, látszik már, hogy mi lesz?”
Napjainkban divatos a megszületendő gyermek nemét nagy társasági események apropójaként kezelni, de a várandósok gondozása során korábban is számtalanszor hallhattuk már a címben szereplő kérdést.
Célkitűzés: Az endometriosis és a meddőség, mint szövődmény etiopatogenezisével kapcsolatos bonyolult mechanizmusok megértése állandó kutatási téma napjainkban.
Kutatócsoportunkkal az endometriosis meddőséget okozó alappillérei mentén haladva sejtszintű összefüggéseket kerestünk az embriót körülvevő tápoldat vizsgálata révén olyan biomarker után kutatva, amely szerepe esetlegesen kimutatható az infertilitás ...
Célkitűzés: Kutatásunk során a várandósság alatti és szülés utáni hangulati zavar kialakulásához hozzájáruló szociodemográfiai tényezőket vizsgáltuk és a négy éven át tartó adatgyűjtés eredményeit mutatjuk be.
Anyag és módszerek: Vizsgálatunkban a Szeged és vonzáskörzetében lévő védőnői hálózaton keresztül elérhető gravidákat és 6 héttel a szülésük után lévő nőket (N=5706) kérdeztünk meg....
Az aszepszis és antiszepszis mindennapi orvosi munkánk alapvető jelentőségű fogalmai, különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk Semmelweis hazájában, és a szülészet-nőgyógyászat területén belül. A kialakult sebfertőzések mielőbbi, és minél jobb hatásfokú kezelése rendkívül fontos a gyors és szövődménymentes gyógyulás érdekében.
Kulcsszavak: szülészet-nőgyógyászat, seb, fertőzés, antiszepszis, ...
A menopauzális hüvelyszárazság egy minden második 50 év feletti nőt érintő kórkép, amely gyakran marad diagnosztizálatlanul, kezeletlenül. Felderítésében rendkívül fontos a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. Mivel a menopauzális hüvelyszárazság krónikus állapot, ezáltal hosszú távú kezelést igényel. Irodalmi összefoglalónkban olyan kutatásokat mutattunk be, amelyek bizonyítják, hogy a hialuronsav-tartalmú ...
Jól ismert, hogy az étrend-kiegészítőként szedett vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok bizonyos kombinációi előnyösek a hasznosulás szempontjából és egymás hatását is erősíthetik a szervezetben. Klasszikus példa erre a vas és a C-vitamin, vagy a magnézium és a B6-vitamin együttes adása. Utóbbinak a magnézium bizonyítottan jobb felszívódása mellett előnye lehet az idegrendszer és az izmok normál ...
Jogos társadalmi és orvosszakmai elvárás, hogy a betegedukáció oszlopos segítsége legyen a betegségek megelőzésének, az egészség megőrzésének és a betegség mielőbbi gyógyulásának. „A problémához illő módszert kell keresnünk, nem pedig a módszernek megfelelő problémákat” (1).
Selye János gondolatából kiindulva kerestem, egyszerű gyakorlati megoldást a betegedukáció kivitelezésére az orvosi ...
A laktációs emlőgyulladás gyakori, leggyakrabban gyermekágyi időszakban előforduló, a laktáló emlőszövet gyulladásával járó kórállapot. Kialakulásának hátterében az anyatej mikrobiom változásai állnak. A folyamat a tejutak szűkületével kezdődik, amely következményes tejpangáshoz vezethet. Ez a folyamat felülfertőződhet, ami enyhe vagy közepes lefolyású betegséget okoz. A klinikai megjelenési formák ...
Az elmúlt egy-két évtizedben közölt statisztikai adatok szerint, az emlőrák minden 8., az Egyesült Államokban élő nőben kialakulhat élete során. Szintén az USA-ból származó adatok szerint, férfiakban az előfordulási gyakorisága 1% körül van. A veleszületett – genetikai – tényezők 5-27%-ban felelősek az emlőkarcinóma kialakulásáért, a fennmaradó 70-95% hátterében – a jelenlegi tudásunk szerint –, ...
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban Lingyin Li vezette kutatás eredménye 2023. decemberében jelent meg. A Stanford University (Kalifornia, USA) kutatói egyéb daganatos betegségek mellett az emlőrák terápiarezisztenciáját és áttétképződését befolyásoló (immune check point) molekulára bukkantak, ami a kezelésben új fordulatot hozhat. Eredményeik szerint az ENPP1 nevű fehérje ...
Az emlőrák a leggyakoribb ráktípus a 40 éves vagy annál fiatalabb nők körében, és gyakorisága folyamatosan növekszik.
A termékenység megőrzése és a későbbi gyermekvállalás sok beteg számára kiemelkedően fontos. A termékenységgel kapcsolatos aggodalmak befolyásolják az életminőséget, és negatívan befolyásolhatják a kezelési döntéseket, a betegség kimenetelét, mivel egyes betegek a meddőség kockázata ...
Nagy örömmel írok bevezetőt a Magyar Nőorvosok Lapja tematikus számához, amely az emlő betegségeit járja körül. Több szempontból is érintik a szülész-nőgyógyász orvost az emlőt érintő elváltozások. Egyrészt értenünk kell élettani működéséhez és változásaihoz, elsősorban a szoptatás miatt, melynek kérdései jó esetben minden édesanya minden szülésénél felmerülnek. Másrészt, nőgyógyászati+ ...
A gyermek- és serdülőkori emlőproblémák szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő a napi gyakorlatban. Bár ezek döntő többsége jóindulatú elváltozás, minden emlő-rendellenesség kiemelt jelentőséggel bír a tinédzserek és családjuk számára. Mivel az emlő fejlődése a felnőttkorba történő átmenet fontos mérföldköve, annak eltérései komoly pszichológiai hatást gyakorolnak a tinédzserek életére. Az ...
Magyarországon a daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A női populáció körében a leggyakoribb malignitás az emlőrák, amelynek hátterében a nemzetközi adatok szerint 5-10%-ban mutatható ki közepes- vagy nagy penetranciájú genetikai eltérés, amelyek leggyakrabban a BRCA1- és BRCA2-gének egyikét érintik. Öröklődő emlőtumorra utaló gyanújelek fennállása esetén rendkívül fontos a ...
A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...
A képalkotó diagnosztika utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően az emlődiagnosztika a radiológián belül önálló szakterületté vált. A többféle képalkotó vizsgálat, valamint intervenciós módszer együttes alkalmazásával a műtét megtervezéséhez vagy az elsődleges gyógyszeres kezelés megválasztásához pontos diagnózis adható. A speciális jelölési eljárások a sebészi ...
A női emlő kitüntetett része az emberi testnek, fiziológiai funkciói mellett a nőiesség alapvető szimbóluma. A női emlőnek számos megbetegedése ismert, de ezek közül kiemelkedő jelentőségű az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az emlőrák a világ harmadik leggyakoribb malignus daganata, amely az egyéni tragédián túlmenően össztársadalmi jelentőségű is. Az elmúlt évtizedekben számos kedvező ...
Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerése által az emlőrák egy alapvetően sebészeti kázusból egy multidiszciplináris szemlélet alapján kezelt betegséggé fejlődött, amelyben a műtéti megoldás mellett jelentős szerepet kaptak a sugárkezelés mellett a különböző szisztémás kezelések, mint a kemoterápia, az endokrin terápia, a ...