Az emlőrák a leggyakoribb ráktípus a 40 éves vagy annál fiatalabb nők körében, és gyakorisága folyamatosan növekszik.
A termékenység megőrzése és a későbbi gyermekvállalás sok beteg számára kiemelkedően fontos. A termékenységgel kapcsolatos aggodalmak befolyásolják az életminőséget, és negatívan befolyásolhatják a kezelési döntéseket, a betegség kimenetelét, mivel egyes betegek a meddőség kockázata ...

Nagy örömmel írok bevezetőt a Magyar Nőorvosok Lapja tematikus számához, amely az emlő betegségeit járja körül. Több szempontból is érintik a szülész-nőgyógyász orvost az emlőt érintő elváltozások. Egyrészt értenünk kell élettani működéséhez és változásaihoz, elsősorban a szoptatás miatt, melynek kérdései jó esetben minden édesanya minden szülésénél felmerülnek. Másrészt, nőgyógyászati+ ...

A gyermek- és serdülőkori emlőproblémák szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő a napi gyakorlatban. Bár ezek döntő többsége jóindulatú elváltozás, minden emlő-rendellenesség kiemelt jelentőséggel bír a tinédzserek és családjuk számára. Mivel az emlő fejlődése a felnőttkorba történő átmenet fontos mérföldköve, annak eltérései komoly pszichológiai hatást gyakorolnak a tinédzserek életére. Az ...

Magyarországon a daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek. A női populáció körében a leggyakoribb malignitás az emlőrák, amelynek hátterében a nemzetközi adatok szerint 5-10%-ban mutatható ki közepes- vagy nagy penetranciájú genetikai eltérés, amelyek leggyakrabban a BRCA1- és BRCA2-gének egyikét érintik. Öröklődő emlőtumorra utaló gyanújelek fennállása esetén rendkívül fontos a ...

A női emlő az anyatej termelésével nélkülözhetetlen és járulékos szerepet tölt be az utódok táplálásában és immunológiai védelmében. Fejlődése már a magzati élet korai időszakában elkezdődik, és szülést követően válik teljessé. A folyamatot a serdülés megindulásáig, főleg humorális tényezők szabályozzák, például: a növekedési faktorok és a parathormon rokon peptid, majd azt követően, a további ...

A képalkotó diagnosztika utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődésének köszönhetően az emlődiagnosztika a radiológián belül önálló szakterületté vált. A többféle képalkotó vizsgálat, valamint intervenciós módszer együttes alkalmazásával a műtét megtervezéséhez vagy az elsődleges gyógyszeres kezelés megválasztásához pontos diagnózis adható. A speciális jelölési eljárások a sebészi ...

A női emlő kitüntetett része az emberi testnek, fiziológiai funkciói mellett a nőiesség alapvető szimbóluma. A női emlőnek számos megbetegedése ismert, de ezek közül kiemelkedő jelentőségű az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedése. Az emlőrák a világ harmadik leggyakoribb malignus daganata, amely az egyéni tragédián túlmenően össztársadalmi jelentőségű is. Az elmúlt évtizedekben számos kedvező ...

Az emlőrák a világon a leggyakoribb daganatféleség a nők körében. Az elmúlt évtizedekben a betegség pontosabb megismerése által az emlőrák egy alapvetően sebészeti kázusból egy multidiszciplináris szemlélet alapján kezelt betegséggé fejlődött, amelyben a műtéti megoldás mellett jelentős szerepet kaptak a sugárkezelés mellett a különböző szisztémás kezelések, mint a kemoterápia, az endokrin terápia, a ...

Az emlőtumorok diagnosztikájában és terápiájában az elmúlt néhány évtizedben jelentős változások, előrelépések történtek. Jelenleg, amikor az emlőtumor világszerte a mortalitás egyik legfontosabb oka, nemcsak a kialakulási mechanizmus és a lehetséges terápiás válaszok keresése a feladat, hanem a preoperatív diagnosztika majd ezt követően a minta feldolgozása és klinikopatológiai együttműködés fontossága is ...

A terhességi intrahepatikus cholestasis (ICP) terhességspecifikus májbetegség, amit bőrviszketés és az epesavak emelkedése jelzik. Nem túl ritka, hisz az anyák 1,5-4%-át érinti. Jellemzően a várandósság második vagy harmadik trimeszterében észlelhető és a szülés után gyorsan megoldódik. A kóros állapot súlyos magzati szövődményekkel járhat. Súlyos eset, ha az epesav szérumszintje 40–99 μmol/l, vagy ennél is ...

Az összefoglaló tanulmány, döntő mértékben egérkísérleti modelleken, és humán klinikai vizsgálatokkal szerzett eredményeken alapul. A legfontosabb megállapításai a következőek:

• A tesztoszteron az aromatáz enzim aktivitása következtében ösztrogénekké alakul át, a keletkező 17β-ösztradiol a nemi érés egyik fő hormonja,
• az 5α-reduktáz hatására a tesztoszteronból dihidrotesztoszteron keletkezik, amely...

A krónikus kismedencei fájdalom pontos megítélése a bizonyítékokon alapuló orvoslás körében korlátozott. Megközelítésében a mögöttes fellelhető kóroki tényezőkre és a fájdalom pszichológiai aspektusaira kell összpontosítani, beleértve a hangulati zavarokat. A 2024. januárjában, a Stat Pearls Publishing jóvoltából megjelent összefoglaló (Chronic Pelvic Pain, Alexander M. Dydyk, Nishant Gupta) szerzőinek célja a...

Kórházunkban Frank Kálmán főorvos (későbbi HETE Gyermekklinika igazgatója) 1953-ban kezdeményezte a negyedévenként megtartott ún. „Csecsemőhaladósági kiértékeléseket”. Résztvevőjük az illetékes körzetiorvosok, a megyei öt szülészeti osztály képviselőit (mára sajnos már csak egy van), és Vas megye egyetlen Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály munkatársai voltak. ...

1988 óta figyelem, követem és 30 évet ledolgoztam nőorvosként az osztrák egészségügyben. A több mint 3 évtized alatt sokat változott, alakult a szervezeti, biztosítási, ellátási struktúra. Ausztria 1995-ben belépett az Európai Unióba, ezzel a diplomák elfogadása, a nosztifikációs kötelezettségek, előírások megkönnyítették, lehetőbbé tették az európai, de még nem a kelet-európai orvosok, nővérek egyszerűbb...

Intézetünk korábbi orvos igazgatója 2024. március 20-án lett 80 éves. Dr. Bernard Artúr Kolozsváron született 1944-ben. Születési ideje és körülményei nyilvánvalóan meghatározták gyerekkorát, középiskolai éveit. Balassagyarmaton érettségizett a Balassi Bálint Gimnáziumban kitűnő eredménnyel. Ennek ellenére nem vették fel egyetemre, így egy évig beteghordozóként dolgozott egy budapesti közkórházban. A ...

 ...

 ...

 ...

 ...